Mi a kohászati koksz?
A kohászati koksz egy szilárd széntartalmú anyag, amelyet a szén pusztító desztillációja révén állítanak elő. Ez a vas- és acélipar kritikus eleme, amely redukálószerként szolgál a vasérc olvasztásában a kemencékben. A kohászati koksz előállítása magában foglalja a szén melegítését levegő hiányában, amelynek eredményeként illékony vegyületek eltávolítása és a szén porózus, nagy szén-dioxid-széntartalmú anyaggá alakul.
A kohászati koksz jellemzőit, például erősségét, porozitását és reakcióképességét, jelentősen befolyásolja az alkalmazott szén típusa és az alkalmazott koksz -eljárás. Elsősorban a sertésvavas előállításában használják, amelyet ezután acélré alakítanak. A kohászati koksz minősége közvetlenül befolyásolja a kupac kemence műveleteinek hatékonyságát és termelékenységét, így kritikus tényezővé teszi az acélgyártás teljes folyamatát.
Mire használják a kohó kokszot?
A kohászati koksz létfontosságú szerepet játszik a vas- és acéliparban, elsősorban üzemanyagként és redukáló szerként szolgál a kupac folyamatában. Magas széntartalma és porózus szerkezete hatékony hőforrást és eszközt jelent a vasérc vasré történő csökkentésére. A koksz égetése a kohóban a szükséges hőt generálja a vasérc és a mészkő megolvadásához, míg redukciós tulajdonságai megkönnyítik a vas -oxid átalakulását az ércben fémesré.
A vasolvasztás elsődleges felhasználása mellett a kohászati kokszot is alkalmazzák más ipari folyamatokban is. A ferroillajzatok előállításához használják, amelyek nélkülözhetetlenek a specifikus tulajdonságokkal rendelkező kiváló minőségű acél gyártásához. A kokszot a kalcium -karbid és más vegyi anyagok előállításában is felhasználják, amelyek szénforrásként szolgálnak ezekben a reakciókban. Ezenkívül szerepet játszik a színesfémek, például az ólom és a cink előállításában azáltal, hogy biztosítja a szükséges hőt és csökkenti a környezetet a megfelelő olvasztási folyamatokban.
Hogyan készül a kohászati koksz?
A kohászati koksz előállítása olyan összetett eljárást foglal magában, amely átalakítja a szént egy magas szén-dioxid-széntartalmú, porózus anyaggá. Ezt a koking néven ismert folyamatot kokszkemencékben hajtják végre, amelyeket kifejezetten a szén melegítésére szolgálnak. A kokszolási folyamat általában 1000 és 1300 Celsius fokos hőmérsékleten zajlik, lehetővé téve az illékony vegyületek eltávolítását és a szén kokszká történő átalakulását.
A koking eljárás során a szén számos fizikai és kémiai változáson megy keresztül. Kezdetben a szén melegszik, ami az illékony anyagot gázokként és kátrányként engedi szabadon. A hőmérséklet növekedésével a fennmaradó széntartalmú anyag összeolvadni kezd, majd megszilárdul egy kokszorta néven ismert koherens tömeggé. Hűtés és törés után ezt a koksz süteményt különböző méretűre dolgozják fel, hogy megfeleljenek a kollégium és más ipari alkalmazások konkrét követelményeinek.
A szénkeverék megválasztása elengedhetetlen a kohászati koksz minőségének meghatározásában. Különböző típusú széntartalmú típusú tulajdonságok, például erősség, reakcióképesség és hamutartalom hozzájárulnak. A kokszolási folyamatot gondosan ellenőrzik ezen jellemzők optimalizálása érdekében, biztosítva, hogy a gyártott koksz megfeleljen a vas- és acélgyártási folyamatok szigorú követelményeinek. A koksz-technológia, például a nem helyreállítási és hővisszanyerő koksz-akkumulátorok fejlesztésének fejlődése tovább javította a koksztermelés hatékonyságát és környezeti teljesítményét.
Melyek a különféle típusú kohó koksz?
Számos típusú kohászati koksz létezik, mindegyik különálló tulajdonságokkal és alkalmazásokkal rendelkezik a vas- és acéliparban. A fő típusok a következők:
Sütő koksz: A sütő kokszot kiváló minőségű kokszszénből állítják elő, hagyományos méhkas vagy kamarakemencékben. A nagy szilárdságú, alacsony reakcióképesség és az alacsony hamutartalom jellemzi, így alkalmas nagy kemencékben való felhasználásra. A sütő koksz kiváló mechanikai szilárdságáról és stabilitásáról ismert, amelyek döntő jelentőségűek a kollégium terhelésének integritásának megőrzéséhez.
Határok koksz: A melléktermékkokszot melléktermék kokszkemencékben állítják elő, ahol a szén illékony anyagát összegyűjtik és vegyi alapanyagként használják. Az ilyen típusú koksznak valamivel magasabb reakcióképessége és hamutartalma van a sütő kokszhoz képest, de továbbra is széles körben használják a kupola kemencében. A melléktermékkokszot az alacsonyabb költségek és a gyártási folyamat során kapott kiegészítő vegyi termékek értékelése alapján értékelik.
Dió koksz: A dió koksz egy közepes méretű koksz, általában 25-50 milliméter átmérőjű. A nagyobb kokszdarabok összetörésével és átvilágításával állítják elő, és kisebb kollégiumokban és szinterelő növényekben használják. A Nut Coke egyensúlyt kínál a mechanikai szilárdság és a reakcióképesség között, így alkalmassá teszi a vas- és acélipar különféle alkalmazásait.
Pea Coke: A Pea Coke egy kisebb méretű koksz, amelynek átmérője kevesebb, mint 25 milliméter. A nagyobb kokszdarabok összetörésével és átvilágításával állítják elő, és elsősorban a növények szinterelésére és a kisebb kemencékben lévő üzemanyagként használják. A Pea Coke nagy reakcióképességéről és alacsony mechanikai szilárdságáról ismert, amelyek alkalmasak olyan alkalmazásokra, ahol finomabb kokszméretekre van szükség.
Porozott koksz: A porított kokszot úgy állítják elő, hogy nagyobb kokszdarabokat finom porra őrölnek. Elsősorban üzemanyagként használják kisebb nagyolvasztókban és redukáló szerként a különféle kohászati folyamatokban. A porított koksz nagy reakcióképességet és alacsony mechanikai szilárdságot kínál, így alkalmas az alkalmazásokra, ahol gyors égés és csökkentés szükséges.
A fémkohászati koksz minden típusa egyedi tulajdonságai vannak, és a vas- és acélipar egyes alkalmazásaiban használják. A koksztípus megválasztása olyan tényezőktől függ, mint például a kemence méretét, működési feltételeit és a kívánt termékminőséget.
Melyek a fő különbségek a kohó koksz és más típusú koksz között?
A kohó koksz és más típusú koksz, például az üzemanyag -koksz és a kőolajkoksz, elsősorban összetételükben, termelési módszereikben és alkalmazásukban különböznek. A kohászati kokszot kifejezetten a vas- és acéliparban történő felhasználásra állítják elő, amelyet magas széntartalma, alacsony reakcióképessége és alacsony hamutartalma jellemez. A kiváló minőségű szén koksz kokszkemencében történő kokszolása révén állítják elő, ahol az illékony anyagot eltávolítják, és a szénet porózus, nagy szén-dioxid-kibocsátású anyaggá alakítják.
Más típusú koksz, például az üzemanyag-koksz alacsonyabb minőségű szénből készül, és elsősorban üzemanyag-forrásként használják különféle ipari alkalmazásokban. Az üzemanyag -koksz magasabb reakcióképességgel és hamutartalommal rendelkezik, mint a kohászati koksz, így kevésbé alkalmas a kupola -kemencékben való felhasználásra, de elfogadható az ipari kazánokban és az erőművekben. A Petroleum Coke viszont az olajfinomítási folyamat mellékterméke, és magasabb kéntartalommal rendelkezik, mint a kohászati koksz. Elsősorban üzemanyag -forrásként használják, és anódok előállításában az alumínium olvasztáshoz és más elektrokémiai folyamatokhoz.
Összefoglalva: a kohászati kokszot kifejezetten a vas- és acélipar számára állítják elő, különálló tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a kupola -kemencékben való felhasználást. Más típusú koksztípusokat alacsonyabb minőségű szénből vagy más ipari folyamatok melléktermékeiből állítják elő, és elsősorban üzemanyagforrásokként használják különféle alkalmazásokban.
