A koksz egy szilárd széntartalmú maradék, amelyet a széntartalmú anyagok, például a szén, a fa és a kőolaj pusztító desztillációja okoz. Ez az acélgyártás folyamatának kulcsfontosságú összetevője, üzemanyagként és redukálószerként is szolgálva. Különböző típusú koksz létezik, mindegyik egyedi tulajdonságaival és alkalmazásával. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a félig koksz és a kohászati koksz közötti különbségeket, amelyek a termelési módszerekre, a kémiai tulajdonságokra és az acéliparban alkalmazott alkalmazásokra összpontosítanak.
Félkokok
A Semi Coke egy olyan típusú koksz, amelyet az alacsony rangú szén, például a lignit és a szub-bitumin szén pirolízise okoz. A pirolízis-folyamat alacsony hőmérsékletű karbonizáció (LTC) reaktorban zajlik, ahol a szén levegő hiányában 500 ° C és 700 ° C közötti hőmérsékletre van melegítve. Ez a folyamat elindítja az illékony anyagot, és a szént félig koksznak nevezett szilárd széntartalmú anyaggá alakítja.
A félkokok kémiai összetétele az alkalmazott szén típusától és a karbonizációs körülményektől függően változik. Általában a Semi Coke 60% és 80% rögzített szén, 10–30% illékony anyag és 5–15% hamu. A rögzített széntartalom magasabb, mint az eredeti széné, de alacsonyabb, mint a kohászati kokszé. A Semi Coke -nak alacsonyabb a fűtési értéke, mint a fémkokikus koksz, magasabb illékony anyagtartalma miatt.
A félig kokszot elsősorban üzemanyag- és redukáló szerként használják ferroalloys, például ferrosilicon, ferromanán és ferrotitánium előállításában. Ezeket a ferroalloyokat elmerült ívkemencékben (SAFS) állítják elő, ahol a félkokszok szénforrásként szolgálnak, és a fém -oxidok megfelelő fémek redukálására szolgálnak. A félig koksz nagy illékony anyagtartalma alkalmassá teszi a SAFS -ben való felhasználást, mivel forrást biztosít a fém -oxidok csökkentését elősegítő gázok csökkentéséhez.
Kohászati koksz
A kohó koksz egy olyan típusú koksz, amelyet a kokszkemencében nagy rangú szén, például bitumenes és antracit szén karbonizálásával állítanak elő. A karbonizációs folyamat magas hőmérsékleten történik, általában 1000 ° C és 1300 ° C között, oxigénhiányos atmoszférában. Ez a folyamat jelentős mennyiségű illékony anyagot eredményez, és a szént szilárd, porózus és magas szén-dioxid-kibocsátású anyaggá alakítja, amelyet fémkohásznak neveznek.
A kohó koksz kémiai összetétele egységesebb és következetesebb, mint a félkokok. Általában 80% és 90% rögzített szén, 1–3% illékony anyag és 5–15% hamu tartalmaz. A rögzített széntartalom szignifikánsan magasabb, mint a félkokoké, ami magasabb fűtési értéket és alacsonyabb reakcióképességet eredményez. A kohászati koksz alacsonyabb illékony anyagtartalma van, mint a félkokok, így alkalmassá teszi a magas hőmérsékletű folyamatokban való felhasználást, például a vas- és acélgyártáshoz.
A kohászati kokszot elsősorban üzemanyagként és redukálószerként használják a kupola kemencékben történő vas előállításában. Ebben az alkalmazásban a koksz hőforrásként és redukálószerként szolgál a vasérc (Fe2O3) vasalóvá (Fe) -re történő redukciójához. A kohó koksz magas rögzített széntartalma biztosítja a szükséges hőt a csökkentési folyamathoz szükséges magas hőmérséklet fenntartásához. A kohó koksz alacsony illékony anyagtartalma biztosítja, hogy a koksz stabil maradjon, és nem bomlik le a kollégium magas hőmérsékleti körülmények között.
Alkalmazások az acélgyártásban
Az elsődleges különbség a félig koksz és a A kohászati koksz az acélgyártás -iparban alkalmazott alkalmazásaikban rejlik. A félig kokszot elsősorban a ferroellátok előállításához használják merülő ívkemencékben, míg a kohó kokszot az olvadt vas előállításához kurvákban használják.
A félig koksz és a fémkohászati koksz közötti választás számos tényezőtől függ, beleértve az előállított acél típusát, a kívánt kémiai összetételt és az acélgyártási folyamat konkrét követelményeit. Általánosságban a kohászati kokszot részesítik előnyben a magas hőmérsékletű folyamatoknál, például a vaskészítésnél, a magasabb rögzített széntartalom és az alacsonyabb reakcióképesség miatt. A Semi Coke viszont jobban alkalmas az alacsonyabb hőmérsékleti folyamatokra, például a ferroalloy-termelésre, ahol a magasabb illékony anyagtartalma a gázok csökkentésének forrását biztosíthatja.
Következtetés
Összefoglalva: a félig koksz és a kohászati koksz két különféle típusú koksz, különböző termelési módszerekkel, kémiai tulajdonságokkal és alkalmazásokkal az acélgyártás -iparban. A félig kokszot alacsony rangú szénből állítják elő alacsony hőmérsékletű karbonizációs reaktorokban, és elsősorban a ferroalloy-termelésben használják. A kohászati kokszot kokszkemencékben magas rangú szénből állítják elő, és a kohárokban használják a vaskészítéshez. A két koksztípus közötti különbségek megértése elengedhetetlen az acélgyártásban való felhasználásuk optimalizálásához és a végső acél termékek kívánt kémiai összetételének és tulajdonságainak eléréséhez.
